Kedves Kertbarátok! A 2014. március 11.-i előadás témája a gyümölcsfélék ivartalan szaporítása lesz, ezen belül is az oltással fogunk foglalkozni. Az előadás egy részében PowerPoint vetítés segítségével a szakmai ismereteket és a főbb oltás módokat tekintjük át. Ez után egy gyakorlati bemutató keretében megmutatjuk az általunk is végzett téli kézbenoltást, illetve az egyéb, egyszerűbb, otthon a kiskertben is megbízható eredéssel használható egyéb oltás módokat. Ezeket - vezetésünk mellett -, a helyszínen Önök is megpróbálhatják majd, a szükséges kellékeket mi visszük magunkkal. Az oltóvessző szedésének ideje a fák nyugalmi állapotában van, így mivel márciusra esetleg az időjárás miatt már késő lesz, ezért az előadáshoz elöljáróban szeretnénk egy kis ismeretet adni, azon kertbarátok részére, akik maguk is szeretnének az oltással kertjükben megpróbálkozni. A szükséges ismereteket az előadáson elmondjuk, amit most Önöknek tudni kell, az alábbiakban összefoglaljuk.
Ha van egy olyan gyümölcsfajta, amit szeretnének egy már meglévő gyümölcsfájukra oltani, akkor abból a fajtából oltóvessző szedése szükséges.
Az oltóvessző a gyümölcsfa egy éves vesszője.
Olyan vesszőt válasszunk, amin épek a hajtórügyek.
Figyeljünk, hogy a vesszőn ne legyen fagykár, vagy egyéb betegség, kórokozó, vagy ezek nyomai. A vessző legyen teljesen ép és egészséges. Normál esetben a faiskolák úgynevezett certifikált anyatelepekről szedik az oltóvesszőket, melyek garantáltan vírusmentesek. Figyeljünk és próbáljunk emlékezni a fa előző évi vegetációjára, termésére. Ha pl. minden évben gyönyörű nagyok a szomszéd sárgabarack fáján a termések, de tavaly már himlő foltosak voltak (ezt esetleg utólag is lehet ellenőrizni, ha a fa alatt találunk magot, mert sok esetben a csonthéjas magon is megjelennek a körkörös foltok), abból oltóvesszőt ne szedjünk, mert megfertőzzük a beoltott fát is, ami már biztosan megkapja a betegséget, előbb fog elpusztulni.
Legalább 20 cm hosszú vesszőket szedjünk. A szedett vesszők száma attól függ, ki mennyit szeretne leoltani. Egy oltáshoz általában egy 3-4 rügyes oltócsapra van szükségünk, illetve vegyük figyelembe, hogy gyakorlat híján nem biztos, hogy elsőre/másodikra már sikerül megfelelő metszlapot vágnunk, így inkább több vesszőt szedjünk, mint kevesebbet.
Ha tehetjük, szedjünk különböző vastagságúakat. Általánosságban a jó ceruzavastagságú vessző a legtöbb oltásmódhoz megfelelő.
A vesszőt a gyümölcsfa ágáról, a kihajtás felett közvetlen egészben vágjuk le. Ne maradjon a fán csonk.
Igaz, hogy az oltóvessző alsó és felső része az oltásra nem alkalmas, de ezeket most ne távolítsuk el, az előadáson elmondjuk, hogyan és mely részét lehet oltásra felhasználni.
A tárolásra fordítsunk nagy hangsúlyt. A vesszőt/vesszőket tekerjük benedvesített újságpapírba, teljes nagyságukba és tegyük egy zacskóba, aminek kössük el a száját. Ezt a kis csomagot tegyük a hűtőszekrény zöldséges rekeszébe, itt megfelelő hőmérsékleten tárolhatjuk az oltásig. A vesszőket természetesen félbe lehet vágni, hogy a rekeszbe beférjenek. Az újságpapírt hetente nedvesítsük, hogy a vesszők ne száradjanak ki.
Az oltás további részleteit az előadáson ismertetjük. Sok sikert kívánunk: Szabóné Dömök Zsuzsanna és Helfné Szabó Zsuzsanna (Zöld-tanya) Budapest, 2014. február 10.